De mi lett a nővel?

„Három sármos negyvenes férfi keresi azt a gyönyörű, rapszodikus, szeretni vágyó, temperamentumos, egyben érzéki hölgyet, aki minden férfi szívében ott bujkál. Már-már megfoghatatlan, hogy mire képes ez a tünékeny teremtés és a férfi lelkét mennyire magával tudja ragadni.
A szerelem a fontos, meg egy nagybőgőtok, ahová akár meztelenül el is lehet bújni.”
Jelige: Anton rejtélyes Csehov

Írta: Kiss Csaba
Szereplők:
Aljosa: Vass György
Jura: Ficzere Béla
Gyabkin: Baksa Imre

Rendező: Koleszár Bazil Péter

Az előadás felépítése voltaképp egyszerű: az egyik színész zökkenőmentesen vált át narrátorból szereplővé, és a másik kettő pedig hallgatóból ugyanannak a történetnek a másik két résztvevőjévé. A rendező feladata “csak” annyi, hogy minél természetesebbnek mutassa be ezt a folyamatot, ahogy ez a történet elmesélődik. Ez sikerül, sehol nem érezzük, hogy valaki mesterségesen beavatkozott volna. A darab egyik erőssége, hogy megközelítőleg azonos fontosságú szereplési lehetőséget biztosít mindhárom színésznek, hol az egyik, hol a másik tud nagyon erősen kiragyogni. – „Jó színészek jól csinálják”
Mezei Néző mezeinezo.blog.hu
Akasztás, remeteség, foghúzás és a pétervári gyors – egy nagybőgőtokkal és egy sállal mindezt könnyedén jelenítik meg a színészek. A bőgőtok lehet remetelak, fogorvosi szék, lovaskocsi, nő, vagy csak az, ami: bőgőtok. A tárgy ereklye is, hiszen maga Irina is megjárta a tágas belsejét, méghozzá meztelenül. Az érzékletes hangokat a színészek maguk szolgáltatják, a vonatzakatolás vagy a lódobogás nem igényel felvételt. A játékot fények nem segítik, a terem az előadás alatt teljesen világos marad. Az előadás elsőre inkább tűnhet remekül kivitelezett improvizációs gyakorlatnak, mint színdarabnak, de egy-két jelenet után a néző elfogadja a körülményeket és a színészi játéknak köszönhetően olyan erősen bevonódik a történetbe, mintha ő maga is abban a bizonyos kocsmában ülne.– Csehov a bőgőtokban
Pataki Anett Színtézis
Kiss Csaba drámája 1997 óta már több bemutatót megért, többek között ő maga is megrendezte. A groteszk humort sem nélkülöző, modern dramaturgiába szőtt nyolc Csehov-elbeszélés – A fogadás, Ellenségek, Általános műveltség, Szerencse fia, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy, Regény nagybőgővel – a minden férfi álmát megtestesítő Nőről szól, aki, ahogyan azt a cím is jelzi, nem tűnik fel a színpadon. Alakja viszont kirajzolódik a három utazó színész, Gyabkin, Jura és Aljosa – vagyis Baksa Imre, Ficzere Béla és Vass György – meseszerűen összefonódó történeteiből.– Csehov-történetekből szőtt férfimese a Nőről
Színház.hu Színház.hu