A tér telitalálat, éppen olyan, mint a szereplők, akik betöltik. Misa orosz, felesége, Carmen spanyol, az ő barátnője, Syylkka, finn, Zbiegnew pedig lengyel, úgy viselkednek, mintha maguk is egy régi világ ittmaradt, összehordott kellékei lennének. Leginkább igaz ez Zbiegnewre, aki az ötvenes évei végén jár, jó húsz évvel idősebb a kései húszas, korai harmincas társaságnál. Ő a folyton önmagát kereső hippi, aki megöregedett, kétségbeesetten próbálja papírra vetni gondolatait, hogy valami maradandót alkosson, de mondanivalója eredetiségében örökké bizonytalan. Nem úgy a Nietzschét szinte saját mondataiként előadó Misa, aki meg van győződve saját igazáról. Felesége, Carmen, az El Camino Garden vezetője, szenved férje elkeseredett provokálásától, mégis szereti őt, és irányadónak tartja okfejtéseit. Carmen gyerekkori barátnője, Syylkka ugyan még csak a húszas évei végén jár, de már maga mögött tudhat egy sikeres párizsi modellkarriert, amiből egy életre ki is ábrándult. – KÁEURÓPÁBAN SZERETNI NAGYON NEHÉZ