KEAN

Raymund Fitzsimons művének felhasználásával átdolgozta, játssza és rendezte: Széles László
Zenéjét szerezte: Gallai Péter
Fényterv: Csáki Rita
Technika: Nagy Ferenc, Makray Gábor

A hosszú élet titkára még nem derült fény. Recept meg különösen nincs rá.
Egy biztos: a hivatástudattal élő emberek sokkal nagyobb érzelmi amplitúdóval ütköznek az élet legkisebb problémáival szemben is.
Talán még jobban érvényes ez az ún. művészi elhivatottsággal élő emberekre, akiknek egyenesen kötelességük az ütközés, a „menny és pokol” közti járatra retúrbérlet váltása, a hivatalok packázásával való rendszeres szemben állás.
Meg lehet-e úszni? Tisztes kort megélni? Vagy a szélsebesen áramló gondolat pusztító hatása ellen nincs mit tenni, csak „meghalni, elszunnyadni, semmi több”?

Kean, minden idők legnagyobb  angol színésze.
“őt látni játszani a színpadon olyan volt, mint Shakespeare-t olvasni villámfénynél”(Coleridge)

Széles László súlyt ad a szerepnek, annál is inkább, mert négy éve nem volt látható színházban, de korábban nagy és jó szerepeket játszott az Új Színházban és az Örkényben is, és még az én blogomon is van bejegyzés a Bánya-trilógiában játszott két alakításáról. Sokan lehetnek, akiknek hiányzott. Nos, most itt van a lehetőség hiányérzetünk enyhítésére, Széles László visszatért a színpadra, remélhetőleg nemcsak ennek az egy produkciónak az erejéig. https://mezeinezo.blog.hu
Mezei néző https://mezeinezo.blog.hu